5.fejezet Jó barátok
Már egy teljes honap telt el miota tudom hogy terhes vagyok.Holnap kezdödik a terhességem 2.honapja.
Igen!Terhes valakitől aki elhagyott.De ami ennél is fontossabb egy vámpírtol.
Amikor Chatlinak bejellentettük Jakevel hogy terhes vagyok.Hogy ugy mondjam ideg rohamot kapot.
-Mi?Terhes?-kérdezi Charli.-Attól a szemét Cullentöl?
-Apa...-mondtam elcsuklo hangon.Nem szeretem amikor igy beszélnek Edwardról.Nem az Ő hibálya hogy nem vagyok neki jó.Az csakis az én hibám.-Kérlek ne...-majd elötörtek belölem a könnyek.
Mégint Jake volt az aki ottermet melletem olyan gyorsan és simogatta a hátam hogy nyugodjak meg.
-SSs ...nincs semmi baj.-suttogta Jake.
-Bocsás meg kislányom...-jött oda apa.-És...szóval...meg akarod tartani?-kérdezi.Én gyorsan felnézekrá könnyes szemmekkel.-Ugy értem én...veled leszek de birni fogod egyedül?-kérdezi.
-Nem!-jellentette ki Jake.Egyedül nem fogja!Ezért én mellete leszek.
Majd felnéztem rá.Megtöröltem a szemem és hálás pillantást vettetem rá.
-Jó!-jellentette ki apa.-De most..körözést adok ki Edward Cullen ellen,miszerint gyerek molasztálás tett.-jelenti ki.
-Apa...-suttogtam dühösen
-Jójó!De amit veled tet...azt nem uszhatja meg!
-Már azzal rosz neki hogy elhagyott egy ilyen lányt.-dühöng Jake.-Már emiat sajnál szegényt.-mondta.-Vagy nem!
Na igen molesztálás.Még csak nem is Ő erösködött hogy feküdjünk le,hanem én.
Elösször azt hittem megbántam!Mert lehet hogy tovább maradt volna,mig el nem éri ezt.De most hogy tudom terhes vagyok nem nagyon bánom.Már most szeretem ezt a csöpséget ami a hasamban növegszik.
Még nem látcik hogy növekedne a hasam,de az orvos azt mondta normális ha a gyermek kis növésű.
Egyszoval kis növésü.
De néha mikor rá gondolok az életem ismét háttérbe szorul.Mindha nélküle már nem lenne..Nem vagyok felkészülve.Mikor Ő elment elvitte magával a lelkemet amit ugy védet.Már nem létezik.A szívem csak az övé,most és mind őrőkké.
Inkább meghalok de neki mindig élnie kell.Engem egy valami vigaztal.Hogy létezik.Semmi más.
Itt hagyot valamit magából.A közös gyermekünket.És minden mást elvit magából.
-Alice!-irtam a gépembe.-Elmentél....mind elmentetek.Te.És....Ő is.Mikor elmentetek....elment valamiit magatokkal vittetek belölem.Nem tudom hogy de mégis.Nem is tudtam hogy létezik egy ilyen
csoda.DE....Ő töle maradt nekem valami.Egy olyan valami amiért érdemes élnem.....
.....Terhes vagyok Alice.
Elküldtem.Ez ebben a két honapban legalább a 100. üzenetem.De soha sem sikerül elküldenem.A gépen nagy vettükkel,mindig:Sikertelen!
De már vége...csak egy dolog érdekel.A gyermekem.Csak Ő.Mert tudom hogyha majd csak ránézek
Ő fog az eszembe jutni.Az apja.
A rémálmok amik gyötörnek!Most nem csak a kisfiús álom.Az már ellötte is volt hogy Ő elment.
Amiket most álmosok azok csak rola szólnak.Szegény Charli nem tud rendesen aludni tölem se Jake.
Igen Jake Ő ahogy igérte velem maradt.De nem lehet egy apát potolni.Sem egy szerelmet.Őt sajnos senki sem tudja potolni ,se átvenni a helyét.Mostanában a suliban senkivel sem áltam szoba.Senkivel.
×
×
×
Másnap mikor felkeltem nagyon éhes voltam.A terhességi szakaszomban még ennyire éhes soha sem voltam.
Lementem Charli már elment.Mostanában késöbben kelek.
Tojásrántottát szeretem volna csinálni.Felraktam a serpenyöt és ptobáltam tűzet gyujtani.De nem ment.
Olyan budos lett hogy nem kaptam levegőt.Ekkor valaki háturól megfogta a derekam.
Nem inkább egy fuvalatot éreztem a derekam környékénél
Ne csináld Bella.A végén még megfuladsz.Vagy a legrosszeb esetben felrobban a sűtő vele együt te és a baba.-halottam meg egy bársonyos hangot mögöttem.Edward.Majd egyból megfordultam.Egy pillanatra láttam Őt.Majd megfordultam és tovább proválkoztam.Ekkor pont elöttem megjelent Ő.
Megigérted hogy nem csinálsz semmi hülyeséget.-mondta Edward.
-Te meg azt hogy nem hagysz el!-suttogtam.
De mégis megált a kezem.Ő meg eltünt.A tojás már nem annyira érdekelt.Ettem sok zappejhet és suliba indultam.Mi lenne ha....igen csak akkor látom ha valami hülyeséget csinálok.Akkor jó!Azt csinálok!
Alig vártam hogy vége érjen a sulinak.
Már mentem is Jakehez Két motorral a kocsimon.Lapush csak negyen óra volt.
Mikor kiszáltam már meg is láttam Jaket.
-Bella!-kiáltott.-Nem sokára indultam volna.
-Ma nem!-mondtam.-Kérhetek valamit?
Odajöt majd megölelt és egy puszit nyomot a homlokomra.
-Amit csak akarsz!-mondta arcán egy gyögyörü mosolyal.
-Segitenél megépiten egy motort ,két motorból?-kérdezte.
Egy kicsit furán nézet majd igy szól:-Megkérdezhetem miota érdekelnek az ilyenk?-kérdezi.
-Én csak.-keztem.
-Mihelyt megszűltél megcsinálom!Csak most nem igazán ajjánlatos_!_-mondta.
-Nem Jake.Én terheség alatt szeretném hogy megcsináld!És ha hamar kész.Akkor akár terhes vagyok akár nem akkor is motoroznék.CSak ha megtanitasz.Mert nem igazán szeretném kiteni a babámat ilyen veszélynek.
Egy kicsit váratlanul érte a válaszom,de azért bolintott.
-Rendben!De addig nem engedlek motorozni amig nem megy olyan jól.Kezdö is és terhes is vagy szóval,
veszényes!De rendben!Majd ha sokat gyakorulunk jól fóg
Majd a kocsimhoz ment és leszedte a ponyvát .A mostorokért nyult és leszedte az egyiket,lettete.És már nyult a másikért.
-Huuu..Jake!Biceoszed az van.-suttogtam.Iszunyu nehéz lehet.Nemkem három férfi rakta fel.Azok is küszködve.Neki megsem kottyant.
-Jah..Ahogy látod izmossabb vagyok.-mondta komorul.
-Gyurni jársz?-kérdezem.
-Nem!-suttogta.
De az meg hogy lehet.Tavaj Óta sokat változott.Errősebb ,nagyobb,férfiasabb.Nagyon megférfiasodott.
Már töbnek néz ki mint Ed...Ő.
Bevittük az ő kis,,mühelyébe" ami a garázsában volt,és neki létott az egyik motor szétszedésének.
Ahogy figyeltem valamire rájöttem.Hogy nagyon fontos számomra.Ő a legjobb barátom.
Melletem volt mikor Ő elment.Segitett.De melletem volt ,és csakis ez számit.
-Jake..te egy igazi jó barát vagy.-suttogtam.Majd rám emelte tekintetét.Barna szeme teli voltak baráti szeretettel.
-Te is Bells..Te vagy a legjobb barátom!-suttogta vissza.
Majd egymást figyeltük hosszú percekig
November
December
Január
Január elseje van.Nem rég volt Új év.Az az tegnap.Ma fejezte be Jake a motort.November 7.-e ota csinálja ,most meg Január 1-van.Pontosan 1 honap és 6 nap alatt suli mellet csinálta meg.Igy most kettő motor helyett, egy van.Készen,tökéletesen.
Na jó amikor azt mondom tökéletesen ,azt mondom hogy használt létére tökletes.
Most épp a gép elött ülök és Alicenek irok.Amit sohasem kap meg.
-Alice!Az elmült 1 honapom nagyon jol telt.A terhességem több mint a harmadik honapjában vagyok.a hasam elkezdett nöni.Persze még csak nem is látcik annyira.Mindha fel éledtem volna.Jakeval olyan jó lenni.Mindha ujra olyan boldog lennék mielött elmentetek.De még mindig ott az a nagy Úr.Én ujra akarom Őt látni.Ezért megkell tenem mindent.
Egy kicsit aggodók.Ma kezdünk el motorozni ,,próbálni".Jake igy fejezte ki.Még nem akarja szt a szót használni hogy motorozól.Azt mondja majd ha végeztünk.
-Bells!-szólitott meg Charli.
-Mond apa!
-Mostanában sokat vagy Jakevel.-kezdte.-Van valami...közted és..közte?
-Csak barátok vagyunk!-mondtam.-Ráadásul legjobbak!
-Őrülük!Tudod...hogy nem látlak olyan levertnek!De a rosz álmok!Meg...-csuklot el apa hangja.-Sohasem felejted Őt el?-Kérdezi.
-Soha!Ő számomra....Ő..-keztem de nem tudtam befejezni.
Értem!Nagyon sokat jelenetet neked.-suttogta.-Nekem is!-mondta.Furcsán néztem rá.-Már mint te boldog voltál!És ennek Ő volt az oka.De most gyülölöm,mert igy látllak.Hiába próbál Jake segiteni.Olyan vagy mint egy élöhalott.Aki próbál éledezni,de nem megy.-monta.
-Jaj apa...-mondtam.Majd megöleltem.-Köszönöm.
-Na nekem mennem kell !Majd találkozunk.-mondta.
-Hihetetlen hogy hétvégén is dolgoznod kell.-mondtam.
-Ez a munkám Bells!-mondta-De igazad van.Maradjak?
-Ne!Nem kell el vagyok Jakevel.CSak mégis....-kezdtem.
-Köszönöm Bells!-mondta majd megpuszilta a homlokom és elment.
Én egy 1 Órával később indltam.Lapushba.Jakehez.A legjobb barátomhoz.Aki motorozni segit.
De nem tudja hogy miért szeretnék motorozni.Persze én magam sem tudom hogy sikerülhet.Látnom Őt.
Már indultam a kocsim felé amikor valaki megragadta a csuklomat.Felnéztem és két csillogó barnaszemű szempárral találtam szemben magam.
-Jake...-suttogtam.
-Bells.Remélem nem baj hogy idejöttem érted csak mert nem teljesen Lpushig megyünk és csak a benzined fogyna.-mondta.
-De ki hozott el?Gondolom nem futva jönnél?-kérdeztem.Majd felkuncogot.
-Nem vagyok olyan gyors.-mondta.-Embry az egyik barátomnak dolga volt a városba és Ő hozott.-Majd elkomorodott.-Tudod én és Embry...Nem kertelek azzal a szemét Sammel log.
Az a kedves fiú?Aki Jacobnak sokat segitet?
-Aha.-mormoltam.Mi az hogy én kérdőre vonom?Hisz nincs sok közöm hozzá.De akkor valami eszembe jutott.-És a motor?
Jake mosolya lehervadt.
-Azt elfelejtettem.-Mormolta.-Akkor hiába jöttem.
-Nem!Nem hiába.Nem baj..végülis.De akkor induljunk.-mondtam.
Majd beült mellém.Végig arra gondoltam hogy mikor megfogodt,olyan forroság öntöt el.Szó szerint.Jake böre forró volt.Nagyon.De most nem ezzel kéne foglalkoznom.
Meg áltam és vártam hogy Jake felrakja a motort.Gyorsan megvolt.De az én oldalamon nyitotta ki.
-Bells.Kérlek had vezzessek.Az utat csak én tudom!-kérlelt.
-Akkor mond és én arra fogok menni!-mondtam.
-Kérlek.-suttogta.
Igen, azt kell mondanom.A szemei csak ugy csillogtak.Mindha el akarna csábitani.De végül elvettem a tekintetem róla és arréb csusztam.
-Kösz!-sugta oda nekem.
Majd elinultunk.Olyan jol,lassan és precizen vezetet.Pedig nincs is joksia.
-Úr isten.-dünyögtem.Ő gyorsan lefékezett és rám nézett.
-Mi a baj Bells?-kérdezi aggodva.
-Nincs is jogsid!-suttogtam.
-Ja,csak ez?-mondta és ment tovább.
-Mi az hogy csak ez?-kérdezem.
-Már megvan!Charli jovoltából.16 vagyok egy év ide vagy oda mondta és segitett.De a vizsgát már nekem kellet lerakni.Ami nehezebben ment mint Charli erőfeszitése.Ne értcs férre a kocsikhoz értek!De sok a bonyodalom.
-Aha..csak..-keztem.
-Hadjuk!De Bells.-mondta én meg rá néztem.Ő engem figyelt.(Mert ép piros volt a lámpa)-Bizz bennem!-suttogta.
Én meg csak néztem gyögyörü szép sötét barna szemeit.
És biztam benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése