2009. december 23., szerda

2.fejezet A buli


2.fejezet A buli
Volt egy álmom!Nagyon rosz álom volt.Edwardról szólt meg egy kisfiúról.Nem is egy kisbabáról.




Elakarták venni tőlem.Nem tudom kik.Három vörös szemű vámpír.Edward harcólt ezért a kisgyermekért és értem.Én meg csak áltam és néztem ahogy szétmarcangólják a szerelmem.



Egy hideg kézre riadtam fel.Nem kaptam levegőt.Csurum vízes volt az ágynemű és én magam is.



Két győnyőrű mézárnyalatú szempárral találtam szenben magam.Szemei aggodalom ittasok.



-Bella...sajnálom!-mondta suttogva.





Mi mért kér elnézést?Nem az Ő hibája.Rosszat álmondtam.Tény hogy az álom róla szólt de nem az Ő hibálya.És őrűltem mert télleg álom volt.A karjaiba vettetem magam és sirni kezdtem.


-Edward...élsz!Az ...az..az a rossz álom!-mondtam rekedten.


-Miről?...Mikől beszélsz?Hát persze hogy élek!-suttogta.Szórósan magához huzott.Minta valaki elakarna vanni tőle.-Én nem ...nem -feszült meg mellettem.-Nem akartalak bántani!Sajnálom.-suttogta.


-Nem értem mirről beszélsz!-értetlenkedtem.

-Mi?Csak néz magadra!Bisztos a szoritásaimat álmodtad vissza és Charli hogy ne báncsalak megőlt.Persze tudom hogy nem őlhet meg de álmodni iet is lehet.-mondta feszülten.


-Te meg miről beszélsz?-kérdeztem.Nem értem.Mosthogy teljesen magamnál vagyok elkezdet fájni néhány helyen.Megnéztem csupasz testemen.Lila foltok mindenütt.Az ányam szétszagatva.

Úr isten!Charli és Jacob bisztos meghalloták.



-Érted!Nem kellet volna szeretkeznünk Bella!-suttogta.-Sajnálom.


-Mi?Nem számit Edward nekem ez életem legszebb napja!Sohasem Őrültem ennyire egy ajándéknak sem!Ne rontsd el kérlek...kérlek.-itt már sirtam.Hisz ez volt életem legszebb pillanata.-És nem ilyen hülyeségekről álmodta!Azt hittem élveszitelek!-szipogtam.
De ...igen!Mot néz magadra...-mondta de közbe vágtam.


-Nem érdekel hamar elmülik!Engem nem ez érdekel!Végre az enyém voltál én meg a tied!Ne kérlek!-kérleltem.-Szerelmem.-becézgedtem.


-SSS.-csititgatott ,mert rám jött a zokogás.-Nem akkartalak megbántani!Csak...féltelek.Nem akkarom hogy bármi bajod essen főleg miattam!Ez a délután volt életem és létezésem legszebbje.-suttogta.-Szerelmem.-fejezete be a mondatot.Én meg elmosolyogtam.


-Mennyi az idő?Nem kéne idulni?-kaptam észbe.-Jake és apa nem hallott semmit mármint...-mutattam az ágyam törései felé.


-Este 10 óra van.Egyépként igen de megkértem hogy várjanak ránk!Nem tudtalak felébreszteni!Olyan...nagyon féltem mi lesz ha felébredc és...de láttam hogy rosszat álmotc és...nem birtam nézni ezért...felébresztetelek.-mondta.



-Értem!-modtam.-Jake apa...

-Ők bealudtak!-mosolyodott el.-Nem tudnak semmiről.Jacob lett olyan hangosan horkol hogy szerintem még te is halod.



-Most hogy mondod .-mosolyodtam el.Szóval ilyen hangosan horkol?


-Kérlek kezdj készülödni!Mindjárt indulunk.-mondta.


Én meg elindultam a fürdő felé.Mikro beléptem fürdöbe első volt hogy belenéztem a tükörbe.




Végignéztem magamon.Lila foltok voltak rajtam.Csupasz testemen kisebb vajta lila foltok.




De ez mind nem számitott mikor megláttam a hajamat.Felsohajtottam.Mikor ez megtörtént Edward már mellettem volt.Agodó szemeivel találtam szenben magam.



-Bella...sajnlom.-suttogta.


-Mi?Már megmondtam hogy ne sajnáld!Én a hajam miatt agodok!-mondtam.


Edward furán nézet majd igy szólt:-Te aztán furcsa egy emberi lény vagy!-mondta.Majd elkezte kivenni a hajamból az ágy fadarabjait és tollakat.


Lezuhanyoztam majd át öltöztem.Hajat is mostam ezért megszáritottam.Finom barack illatu.

Iledelmes ruhát vettem fel.Majd Edward kimászott az ablakon én meg lebagdattam.



Mikor leértem apa a szobájában aludt és horkolt.Megnéztem Jaket Ő a diványon aludt.Az Ő horkolását bárhonnan meghalanni.Betakartam megne vázzon és mentem is.


Mire kiértem Edward a furgonom oldalára dölve várt rám mlsolyogva.




-Indulhatunk?-kérdezi.-Hamar tul leszünk rajtaa!Igérem.


-Rendben ,menjünk.-mondtam.


Besegitet a furgonba és Ő vezetet.Huhh.Mivel az irányt még nem tudom tiztán.Ha én vezetnék biztos eltévednék.Huhh.

-Itt is volnánk.-segitet kia kocsiból Edward.-Mire gondolsz most?-kérdezi.


-Arra hogy hogy fogom tulélni ezt az estét.-mormoltam.

-Ha rajtam mulik élve.-suttogta szenvedélyesen.

Kézenfogva mentünk be az ajton.


-Bella Boldog szülinapot!-ugrott rám Alice.-Azt hittem már nem is jöttök.


-Belláék mulattak eggyet!Nem az Ő hibályuk.-Kuncugot hátul Emmet.Jasper csatlakozott.


-Okosan Emmet!-figyelmeztette Edward.



-Jó ,jó!-mondta Emmet.-Nem kell harapni.



-Na akkor kezdjük a bulit.- jellentette ki Alice.-Csukd be a szemed Bella.-szólt rám.



Engedelmeskedtem.Éreztem Alice hideg érintését a könyökömnél.Edward hideg kezét az egyémen.Egy kicsit rettegtem hogy Alice tulzásba.Éreztem hogy Jasper nyugodt érzelem hullámokat kulld felém.



-Kösszönöm.-suttogtam.



Edward megszoritotta a kezem ,Alice meg elengedett.Ez azt jelenti hogy beértűnk a nappaliba.



-Kinyithatod!-mondta Alice.



Mikor kinyitottam a szemem uny éreztem hogy álmodom.Olyan szép lett a nyappali.Eper és barack ilat keveréke meg egy kis rozsa.Csodálatos.De attol még nem ürülök hogy igy kitettek a szülinapi bulimért.Mikor megpilantottam a totán nevetögörcs tört rám.Az a torta legalább 50 embernek elég.Istenem!Segits meg.Gyönyörü fehér berakás volt az egész nappaliben.



-Az a torta legalább 50 embernek elég.-szolaltam meg végül.



-Nem számit!-mondta Alice.



Majd a kezembe nyomott egy kis dobozt.



-Ezt Emmetől és Jaspertől kapod.-mondta.Megráztam a dobozt és üres volt.Rénéztem Emmetre és Jasperre.



-Már beszereltük a kocsiba.-mondta Emmet és oda jött felkapott és azt mondta:-Boldog szülinapot Bella.-Letet a földre és rámmosolygot.



-Köszönöm.-mondtam.-töled is Jasper.



-Szívesen.-mondta.



Alice idehozott hozám még 1 ajándékot.És azt mondta:-Ezt Esmétöl és Carleltöl kapod.



-Köszönöm.-mondtam és megöleltem Esmét és Carlelt.



-Szívesen kedvesem.-mondta Esme.



Keztem kibontani az ajándékot de nem nagyon ment.A végén sikerült az ujjamat elvágtam.



-Auu.-mormoltam.-Elvágtam.



Megnéztem a sebbet hogy nincs semmi komoly.És egy csepp vér szivárgott ki a sebből.



Utána minden olyan gyorsan történt.



-Nem!-kiáltotta Edward



....Kábultan és összezavarodva néztem fel a karomból ütemesen lövellő élénkpiros vérsugárról-hat mohó vámpír lázasan csillogó szemébe...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése